Kiválasztás

Kiválasztás, hazahozatal, tanácsok.

A retrieverek igen aktív, inteligens kutyák, legszívesebben az egész napot a család tagjaival szeretnék tölteni és mindenhová el is kísérni. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem lehet magában otthon hagyni. Nagyon szeret a szabadban tartózkodni, de bármekkora kertünk is van a napi sétákat nem kell kihagyni. A retrieverkölykök aranyos kis szőrgombócok, amely azonban hamarosan megtermett négylábúvá felylődnek. Semmiképpen sem szabad egy retrievert csak a gyerekeknek venni. A kutyák nem játékszerek, és a munka, valmint a felelősség a felnőttre marad. A retriever a természethez kötődő embereknek való, akik családtagot látnak kutyájukban. El kell gondolkodnunk azon, hogy az ember egy kutyát 12-15 évre vesz maga mellé. A kutyák keresik az ember társaságát, jól érzik magukat az ember közelében, az ember számukra élelmet, meleget, lakóhelyet, biztonságot és játéklehetőséget ad. Egyes felnőtteknél gyakran a gyerek szerepét töltik be a kutyák. A kutyák pozitívan hatnak az emberekre: egy kutya megsimogatása az emberekben feszültségoldó hatású a kutya a család része, a kutyával kapcsolatos rendszeres dolgok (pl. etetés, séta, stb.) rendszeretőbbé és pontosabbá teszik az embereket, jószívűekké válnak a kutyatulajdonosok, a rendszeres séta növeli a tulajdonosok erőlétét, stb. Minden felmérés szerint hosszabb a kutyatartó emberek átlagéletkora.

Kant vagy szukát?

Mielőtt választanánk tisztában kell lennük azzal, hogy mindkét nemnek vannak az előnyei és hátrányai is. A nőstények ragaszkodóbbak, könnyebben nevelhetők, kevesebb bennük az agresszivitásra való hajlam.A legfőbb ok, ami a szukák ellen szól, az, hogy évente kétszer tüzelnek, a tüzeléssel pedig kellemetlenségek járnak. A szukák ilyenkor mágnesként vonzzák a kanokat, ezáltal nemkívánatos vemhességek is elő szoktak fordulni. A tüzeléssel járó hüvelyváladék beszennyezheti a lakást, egyes szukák hajlamosak az álvemhességre. Ezeket a hátrányokat azonban ivartalanítással kiküszöbölhetjük. Ezek a dolgok ellenére én mégis a szuka kutyát tudom bátran ajánlani mindenkinek mert a szukák könnyebben taníthatóak, szilárdabban kötődnek gazdájukhoz, ezért jobb vezetőkutyák. Aki pedig kifejezetten pároztatni és születni szeretné kutyáját, a gyerekeit megajándékozza az újszülött kiskutyák látványának örömével. A kanok kiegyensúlyozottabbak (persze nem a tüzelő szukák közvetlen szomszédságában), jellemesebbek, de imádnak függetlenek lenni.A kanok nagyobb termetűek lesznek általában mint a szukák és kevésbé ragaszkodóak, a többi kutyával általában dominánsabban viselkednek mint a szuka társaik. A kanoknál jellegzetes probléma az elkóborlás ami a fajfenntartási ösztön velejárója. Ha kan kutyánk van biztosak lehetünk abban, hogy több kilométerről is megérzi majd a tüzelő szuka illatát és mindent el fog követni hogy felkereshesse választottját. A kanok hatátozottabb nevelést igényelnek őket semmiképp nem ajánlom első kutya tulajdonosnak csak akinek már van tapasztalata a nevelésben.A kanok erőteljesebbek mint a szukák 10-12 hónapos korukban lesznek ivarérettek. Hajlamosak az elcsavargásra, főleg ha tüzelő szuka szagát érzik ilyenkor ingerlékenyebbek lehetnek. A kanok a vizeletükkel jelölik meg a területüket gyakran a lakásban is.

A kerttel rendelkező leendő kutyatulajdonosok is jobban járnak egy szukával mivel a kan folyton-folyvást felemeli majd a hátulsó lábát, vizelete pedig nem tesz jót a kerti növényeknek, veteményeknek, fáknak. A gyakorlatban viszont az a helyzet, hogy a kutyásoknál 5 kanra jut 3 szuka. Ez valószínűleg a tulajdonosoknak a szukák tüzelésével kapcsolatos aggályaira vezethető vissza, holott ez könnyen megoldható.

Kiválasztás és vásárlás.

A kiválasztást én nem javaslom a kiskutya négy hetes kora előtt. Ekkora már kinyílnak a szemük és már járkálnak persze a napi fő teendőjük az étkezés és a játszás.

Elsősorban azoknak kívánok benne némi segítséget, ötletet és tájékoztatást nyújtani, akik még csak most kacérkodnak azzal a gondolattal, hogy vásárolnának egy kiskutyát.

Úgy vélem, hasznos szolgálatot tehetek, ha felhívom a figyelmüket a kutya kiválasztásának, megvásárlásának legfontosabb szempontjaira. Már csak azért is mert olyan sajátos "pillanat", amelynek következményeit 10-15 éven át viselniük kell! Ez feltétlenül jusson az eszükbe, amikor először simítják végig egy retriever kis kölyökkutya puha, meleg, selymes bundácskáját.

Hogyan válasszunk magunknak kutyát? Három különböző dolgot kell figyelembe venni: a fajtát, (labrador) a nemet és a kort.

Igen gyakran a fajta kiválasztása okozza a legtöbb problémát, kivéve, ha olyan gazdáról van szó, aki elvesztette kedvencét, s most másikkal akar "vigasztalódni". Ilyenkor az esetek 80 százalékában a választás gyors, s a régivel azonos fajtára és nemre esik. A gazda persze összehasonlításokat tesz, többnyire az egykori kedvenc javára: "bezzeg a másik intelligensebb volt, nyugodtabb volt stb.". A maradék 20 százalék vár a választással, s gyakorlatilag úgy fog vásárolni, mintha először venne kutyát.

Amikor választunk, figyelembe kell vennünk a következő tényezőket is: életkörülményeinket, tehát azt, hogy városban vagy vidéken élünk, kertes házban vagy lakásban. Szem előtt kell tartani munkabeosztásunkat, továbbá hogy milyen gyakran utazunk, vannak-e kiskorú gyermekeink, s hogy tulajdonképpen mire akarjuk használni a kutyát - őrzésre, védelemre, vadászathoz, kedvtelésből stb.

A választásnál nagy szerepet játszik természetesen fajta iránti rokonszenvünk, vonzalmunk, ebben viszont befolyásolhat bennünket a "módi" is, az, hogy melyik fajta a divatos. Ez a két retriever fajta nagyon hasonló tulajdonságokkal rendelkezik ( ragaszkodóak, hűségesek, gyermekszeretőek stb...) Szinte csak a szőrük színe és hossza a külömbség. A golden retriever nagyon divatos kutya persze ha megfelelően van ápolva. Rendszeresen van fürdetve és fésülve illetve ha megengedhetjük azt magunknak, hogy kutyakozmetikába vigyük. A labrador retriever kevesebb ápolást igényel a rövid szőre miatt, persze a fürdetést nem lehet hanyagolni. Ha van lehetőség arra, hogy egy tóhoz (alkalmanként) kivigyük annak nagyon fognak örülni mivel, hogy vadászkutyák így imádnak úszni.

Mennél korábban veszünk meg egy kölyköt - mondjuk az elválasztás után nyolchetes kora után, mihelyst megkapta az első védőoltást - annál több esélyünk van arra, hogy szájunk íze szerint való kutyát "faraghatunk" majd belőle. A tenyésztők persze éppen ellenkező véleményen vannak, nem szívesen válnak meg korán a fiatal állatoktól, féltik őket, hogy hozzá nem értő kezekbe kerülnek, s ezért ők akarják elkezdeni a kölyök nevelését. Ám mennél később kerül hozzánk a kutya, annál inkább csökken annak a lehetősége, hogy szoros kapcsolatot alakítsunk ki vele.

A kiskutya nyolc hetes korban alkalmazkodik legkönnyebben az új környezethez. Az egészséges kiskutya mutatja a fajra jellemző külső tulajdonságokat, korának megfelelő nagyságú és fejlettségű. Tekintete élénk, figyelmes, szeme nem váladékozik, fülei, bőre és szőrzete tiszták, a fajra jellemző szagúak, a fogai a kornak megfelelő számban találhatóak meg, a széklete szilárd, a vizelete nem elszíneződött, testalkata arányos, nem kövér. Az állat örül, ha kézbe veszik, semmiféle fájdalom jelét nem mutatja. Érdeklődni kell a kiskutya eddigi védőoltásairól, féregtelenítésekről és etetésről. El kell kérnünk természetesen a kutyus oltási könyvét is.

Az új otthonba való költözés.

Egy pár teendő, amit mindenképp meg kell tenned, mielőtt hazavinnéd a kiskutyádat. El kell különíteni minden mérgező anyagot, orvosságot, tisztítószert, mosóport, mosogatószert, rovarírtó szert, fertőtlenítőt, csokoládét, olyan szobanövényt, amely veszélyes lehet a kölyökre. Elektromos vezetékek amelyekben áram is van, ne legyenek elérhetőek számára. Olyan dolgok, amelyek megszúrhatják vagy sérülést okozhatnak számára, mindenképp el kell rakni biztonságos helyre. Amikor hazahozod az új családtagodatt, próbáld úgy szervezni az időbeosztásod, hogy az első 2-3 napban mindig legyen vele valaki, ne maradjon egyedül ebben a kezdeti időszakban. A kiskutya etetése: az első néhány napban célszerű ugyanazt a típusú kutyaeledelt adni neki, mint amit a korábbi helyén kapott. A kiskutyákat legtöbbször már 21 naposan elkezdik kutyaeledellel etetni.

Kölyökkori problémák

Az elsõ nehézséget általában a kölyök kiválasztása okozza. Helyes, ha már az alom megtekintése elõtt eldöntjük, hogy a kiskutyát milyen célra kívánjuk megvásárolni (kedvtelésbõl, munkakutyának, esetleg kifejezetten kiállítási kutyának továbbtenyésztési szándékkal). Elhatározásunkat közölnünk kell a tenyésztõvel is, hiszen más elvárásokat támaszthatunk egy tenyésztésre szánt kutyával szemben, mint egy családi kedvencként tartottal, de ennek megfelelõen a vételárban is eltérések lehetnek. Kanokon kíséreljük meg a pici herék kitapintását a herezacskóban. Ha mindkét herét érezzük, megnyugodhatunk, ha nem, akkor beszéljük meg a tenyésztõvel az eljárást arra az esetre, ha netán a kutya rejtett heréjû lenne, vagyis a két here nem szállna le négy hónapos korig a herezacskóba.
Tájékozódjunk a tenyésztõnél végzett féreghejtások, oltások idõpontjáról és kérjük el az ezeket igazoló oltási könyvet. Ugyancsak célszerû megtudakolni, hogy mi volt a kiskutyák megszokott étrendje, és ha mi mással szeretnénk táplálni a továbbiakban, az áttérés mindig fokozatos legyen. A kölyökkutya az elválasztáskor egy, maximum két védõoltással rendelkezik. Ez nem nyújt megfelelõ védelmet a fertõzõ betegségek ellen, ezért szigorú óvórendszabályok betarására van szükség. Az alapoltások beadatása után még egy hét szükséges az alapimmunutás kialakulásáig. Ezen idõszak alatt kerülni kell a kiskutya érintkezését más kutyákkal, sõt kutyák által gyakran látogatott helyre ( utcára) sem szabad õket vinni. Ha az alapimmunitás már kialakult, enyhíthetünk a szigorúságon, és már vihetjük utcára a kölyköt, de továbbra is kerülni kell a kutyákkal való nyalakodást, és nem szabad engedni, hogy a kölyök más kutyák székletét szaglássza. A tenyésztõnél elkezdett féreghajtást kéthetent ismételnünk kell a 12 hetes kor eléréséig.A kiskutya a teljes immunitást a fertõzõ betegségek ellen az alapoltások megismétlése révén szerzi meg. Fontos, hogy csak akkor várhatunk az ismétlõ oltástól is egy évre szóló védettséget, ha azt a kiskutya három hónapos kora után kapta. Ma már rengeteg féle oltóanyag van forgalomban, az állatorvosok ezekbõl válogatva alakítják ki saját legjobban bevált oltási programjukat, úgyhogy forduljunk bizalommal állatorvosunkhoz az oltások ügyében. Soha ne használjunk máshonnan kapott, bizonytalan eredetû, nem szakszerûen tárolt, esetleg lejárt oltóanyagot. A védõoltás az állatorvos feladata!
A kutyakölykök fogazatának ellenõrzése szintén célszerû. A metszõfogak váltódása 3.5 hónapos korban kezdõdik általában. Figyeljük meg, hogy a maradó metszõfogak kitolták-e helyükrõl a tej metszõfogakat, nem azok mellett nõttek-e ki. Ha ilyen megmaradt tejfogat észlelünk, forduljunk állatorvoshoz. A maradó metszõfogak megjelenésekor szükséges a megfelelõ harapás ellenõrzése is, ugyanis kisebb rendellenességek ilyenkor még fogszabályozással korrigálhatók. A szemfogak váltódása 5,5-6 hónapos korban történik, és ugyancsak elõfordulhat a megmaradó tejfog, amit, ha nem esik ki magától, szintén ki kell húzatnunk állatorvossal. Ellenõrizzük, hogy a fogazat komplett-e, vagyis a kutyának kijött-e minden foga. Különösen az alsó egyes elõzápfog hiánya fordul elõ gyakran. Ha ilyenkor a fogcsírát nem lehet röntgenfelvétellel kimutatni az állkapocscsontban, a foghiány miatt a kutya nem tenyészthetõ.
Fontos dolog a kiskutya szõrzetének rendszeres ápolása is. Naponta keféljük át a szõrzetet, a fürdetéssel azonban óvatosan bánjunk. Kizárólag jó minõségû kutyasampont, vagy babasampont használjunk, az emberi használatra készült samponok nem megfelelõek, igen erõsen szárítják a kutya bõrét és súlyos bõrgyulladást is okozhatnak. A samponos fürdetés gyakorisága ne haladja meg a hat hetet, hacsak valamilyen extra szennyezõdés nem történik. Tiszta vízzel viszont bármilyen gyakran fürdethetjük a kutyát, de természetesen ilyenkor is ügyeljünk arra, hogy hûvös idõjárás esetén a szõrzet teljes száradásáig meleg helyet biztosítsunk számára.
Kölyökkutyákon gyakran észleljük a szemek fokozott váladékozását, a kötõhártyák kipirulását. Ez lehet egyszerû kötõhártyagyulladás, amit a porban játszadozó kiskutyák igen gyakran összeszednek, de lehet lehet más szemészeti betegségek kisérõ tünete is, ezért ilyen panasz esetén soha ne kezeljük magunk a kötõhártyagyulladásnak vélt elváltozást, hanem forduljunk állatorvoshoz.
A kölyökkor azért nemcsak lehetséges problémákat jelent, hanem a kutyatartó számára a legvidámabb idõszak, amikor a kiskutya fejlõdése, játékossága mindenért kárpótol.

A retriever és a gyerek.

Számos érv szól amellett, hogy a gyerek egy kutya (labrador) mellett nőjön fel. Felelősségre és törődésre tanít, ugyanakkor remek játszótárs is lehet. Szülőként azonban több tényezőt is figyelembe kell venni, mielőtt új családtagot választanánk. A szülő felelőssége ugyanis, hogy megfelelően nevelje a kutyát, és a gyermeket is megtanítsa, hogyan kell a kutyával bánni. A négylábú kedvenc soha nem fogja falkavezérnek elfogadni a gyereket, de a felnőttek által szabott határokat egy jól nevelt kutya mindig betartja.