Egészség

Egészség:

A kutyánk számára nagyon fontos az egészség, mert csak akkor tudunk vele önfeledten foglalkozni, játszani, ha veszély nem fenyegeti sem az ő, sem a mi egészségünket, mert egyes kórokozók ránk is veszélyesek lehetnek! Ezek az oltások a kutyák súlyos fertőző betegségeinek megelőzésére szolgálnak. Egy kutya élete során, tartási helyétől, tartásmódjától függően különféle kórokozókkal találkozhat. Az oltásokat ennek figyelembevételével ajánlja önnek orvosa. Egy városi kutya esetében az alábbi betegségek ellen ajánlott a védekezés: szopornyica, parvovírus, bélgyulladás, fertőző májgyulladás, adenovírus, leptospirozis, parainfluenza.Ezen fertőzések ellen kapják a kutyák az un. "parvo-vakcinát", és a "kombinált oltást". Azonban szükség lehet még Lyme-kór, kennel köhögés, coronavírusos bélgyulladás, bőrgombásodás elleni vakcinára is, attól függően, hogy e kórokozók előfordulása mennyire valószínű a kutya környezetében.

Oltások

Az első oltását a kiskutyának mindenképp a tenyésztőnél kell megkapnia, mert ennek legkorábban hat hetes korban kell megtörténnie. A kiskutyánknak egy oltássorozatot kell kapnia a teljes védettség kialakulásának érdekében, amelynek ideje körülbelül a kiskutyánk 12. hetes korára érhető el. Ameddig nem kapta meg az oltásokat, addig ne engedjük más kutyák társaságába és ne vigyük sétálni, mert védettség nélkül könnyen megfertőződhet.

1.oltás: 6.hetes korban (parvo vírus ellen) + féregtelenítés
pl.:Nobivac Parvo C vagy Nobivac Puppy DP

2.oltás: 8.hetes korban (kombinált oltás: parvovirus, szopornyica, májgyulladás, leptospirosis ellen) +féregtelenítés
pl.:Nobivac DHP vagy DHPPi és Nobivac Lepto

3.oltás 10.hetes korban (kombinált oltás) +féregtelenítés
pl.:Nobivac DHP vagy DHPPi és Nobivac Lepto

4.oltás 12.hetes korban (kombinált oltás) +féregtelenítés
pl.:Nobivac DHP vagy DHPPi és Nobivac Lepto

Minden évben veszettség elleni oltást is kell kapniuk, ennek az idejét az állatorvos határozza meg. Az elsőt három hónapos korban kell megkapnia. Az erről szóló rendeletet 164/2008.(XII.20.FVM rendelet a veszettség elleni védekezés részletes szabályát itt lehet elolvasni.
pl.:Nobivac Rabies

Aztán minden évben célszerű kutyánknak egy kombinált oltást beadatni állatorvosunkkal. Nobivac DHP, Parvo-C, Puppy DP vakcinákkal évente egyszer végzett emlékeztető oltás ajánlott. Nobivac PPi ill. Nobivac DHPPi alkalmazása esetén a köztes évben parainfluenza ellen a Nobivac Pi vakcinával ajánlott oltani.

5 hónapos korban Lyme-kór elleni oltás a Lyme-kór szempontjából veszélyeztetett területen élő kutyák számára ajánlott beoltatni. Ezt a betegséget fertőzött kullancsoktól kaphatják el.

Szopornyica:
A modern és hatékony vakcinák ellenére a szopornyica a mai napig komolyan veszélyezteti a fiatal kiskutyákat. A szopornyicának három formálya létezik. A kölyköknél sokféle tünet léphet fel a szem és az orr váladékozása, étvágytalanság, tüdőgyulladás, testtömegcsökkenés, hasmenés, görcsök. A nem vakcinázott kölykök fertőződnek meg legkönnyebben és többnyire hamar elhullanak. az egyes kiskutyák látszólag reagálnak a kezelésre de a későbbiekben nagy valószínűséggel görcsök vagy bénulás léphet fel. A megoldás csak a védekezésben rejlik 8.hetes korban kell adni ami más vakcinákkal kombinálható.

Fertőző májgyulladás:
A fertőző májgyulladás erősen ragályos csupán betegség tünetileg kezelhető, többnyire végzetes kimenetelü. Az adenovírus okozza ezt a szisztémás betegséget, ami végül komolyan károsítja a májat. A tünetek hasonlítanak a szopornyicáéra sújos elesettséget, hányást, sárgaságot, és érkárosodást okoz. A fiatal kiskutyáknál hirtelen elhullást okoz. A megelőzést 8.hetes korban kell elkezdeni és évente megismételni.


Leptospirózis:
A leptospirózis végkimenetele szintén végzetes. A szopornyica és a fertőző májgyulladás elleni vakcinától eltérő mert ez a vakcina kórokozót tartalmaz. A kiváltó kórokozók leptospirák a mikroorganizmusok spirochaetáknak nevezett csoportjához tartoznak. A betegség a fertőzött állatok vizeletével terjed. A megbetegedett állatok többnyire kezelhetőek de a fertőzésből adódó maradandó vesekárosodást idézhet elő. A védekezést a 8.hetes kombinált oltással kell elkezdeni.


Parvovírus:
A parvovírus és a coronavírusok manapság a kiskutyáknál a legtöbb áldozatot szedő fertőző kórokozóknak számítanak. Komoly hasmenést (később véressé válik), hányást, kiszáradást, és elgyengülést okoz. A korai kezelések néha növeli a túlélési esélyeit de általában a leggyakoribb a hirtelen elhullás. A parvo vírus jellemzõje a fokozott ellenállóképesség, a környezetben, a bélsárban sokáig károsodás nélkül túlél, ragályfogó tárgyakkal, pl. akár a cipõnk talpán is jól terjed. Az elõzõleg parvovírussal fertõzött helyeket nagyon alaposan fertõtleníteni kell, mielõtt új kutyát vinnénk oda. A védekezést 6.hetes korban kell elkezdeni.


Parainfluenza, kennelköhögés:
A parainfuenza és a bordetellák léguti megbetegedést okoznak, együttesen az ugynevezett kennelköhögés kialakulásáéret felelősek, mely ellen a kutyánkat vakcinázni szoktuk. A parainfluenza a vírusok közzé míg a bordetellák a baktériumok csoportjába tartoznak. A kennelköhögés hírtelen fellépő láz, étvágytalanság, levertség és orfojás jellemzi. A kórokozók a levegőben cseppfertőzés útján terjednek. A fertőzés nagy tömegben tartott helyeken jelentkezik ( menhelyek, kennelekben).


Szívférgesség:
A szívférgesség Magyarországon még nagyrészt ismeretlen ez a betegség, a mediterrán éghajlatú országokban gyakori, ahol a meleg és csapadékos időjárás miatt bizonyos szúnyogok számára megfelelő élettér alakul ki. A paraziták terjesztője a szúnyog, amely a fertőzött állatokból szívott vér révén maga is megfertőződik a szívféreg fejlődési alakjaival, az úgynevezett mikrofiláriákkal. Ezek a szúnyogokban 7-10 nap alatt lárvává alakulnak át. A szúnyog az újbóli vérszívással fertőzi meg a kutyákat. A heveny szívférgesség 2-3 nap alatt a kutya elhullásához vezethet. A gyakoribb idült kórforma esetén nyugtalanság, fáradékonyság, gyakori száraz köhögés, véres köpet, orrvérzés, nehezített légzés, vérszegénység, fokozatos lesoványodás a jellemző. A szívférgesség megelőzése a nyakba csepegtethető állatgyógyászati készítménnyel (Stronghold spot) történhet, mely 1 hónapig ad védettséget, de a már kialakult szívférgesség ellen nem hat.


Külső élősködők

A bolhák, a kullancsok és a tetvek.

Manapság nagyon hatékony készítményeket lehet kapni ezek védekezésére (frontline combo, ex-spot). Ezek a készítmények három hónapos védettséget biztosítanak a kutyánk számára. Nagyon fontos a nyári időszakban a kullancsok elleni védekezés, melyek ránk nézve is veszélyesek lehetnek. A jó minőségű bolha- és kullancsnyakörvek kb. 6-7 hónapig nyújtanak védelmet. (Kiltix, Scalibor)

Belső élősködők

Bélférgek vagy paraziták (orsóféreg:toxocara canis, galandféreg:dipylidium caninum, kampósféreg, ostorféreg).

Ezek a kutyánk vékonybeleiben tanyáznak. Megelőzhető a kiskutyánk korai kezelésével, féregtelenítő paszta (banminth pasta) használatával. Ezt a tenyésztőnek kell elvégeznie kétszer vagy háromszor. Kiskutyánknak, és a vele együtt élő felnőtt kutyának (10kg/1tabletta) is minden oltás előtt kell féregtelenítő tablettát kapnia. Ahol kisgyerek is lakik velünk, ott célszerű negyedévente használni, mert ezek a férgek ránk is veszélyt jelenthetnek. Az utóbbi évek éghajlatváltozásának hatására hazánkban is egyre gyakoribb a Dirofilaria repens nevezetű fonalféreg, mely ízeltlábú vektorok (főként szúnyogok) közvetítésével terjed, akár emberekben is megtelepszik. A féreg lárvák a véráramban sodródva jutnak el az egyes szervekbe, gyakran akadnak meg sok kapillárissal átszőtt területeken, főként a bőrben és a szemben. Az emberi fertőzések gyakorisága háziállataink védelmével csökkenthető. Ezen fertőzések, illetve a már hordozó állatok fertőző féreg ivari produktumok ürítése ellen szintén spot on készítményekkel védekezhetünk, azonban e készítmények nem védenek a kullancsoktól. (Advocate, Stronghold)

Csipőizületi dysplasiaValószínûleg minden kutyatartóban már csak a betegség nevének említése is kisebb sokkot vált ki, annyi ijesztõ dolgot hallanak róla a kutyasétáltatóban. Annak ellenére, hogy a kutyatulajdonosok körében a dysplasia az egyik legismertebb betegség, mégis nagyon sok a tévhit vele kapcsolatban. Talán e sorok elolvasása után mindenki egy kicsit tisztábban lát a kérdésben.
A dysplasia szó görög eredetû, és hiányos, rendellenes fejlõdést jelent. A csípõizületi dysplasia tehát a csípõizületet alkotó csontok valamelyikének, vagy mindkettõnek a normálistól való eltérõ alakulását jelenti. A csípõizület egyik alkotója a medencecsont izületi vápája, szaknyelven az acetabulum. Ennek egészséges kutyában félgömb alakú homorulatot kell képeznie, és olyan mély kell legyen, hogy a bele illeszkedõ ugyancsak félgömb alakú combcsontfej kétharmadát magába foglalja. A dysplasiás csípõizületben vagy az acetabulum nem félgömb alakú, hanem ellapult, sekély, vagy a combcsontfej körvonala változik meg hasonló képpen, illetve a fenti eltérések együtt is elõfordulhatnak, sõt leggyakrabban együtt jelentkeznek. Az eddigiekbõl következõen nem nevezhetjük tehát dysplasiának a kellõ mélységû és alakú acetabulum és megfelelõ combcsontfej megléte esetén mutatkozó csípõizületi lazaságot, noha ez a röntgenfelvételen azt eredményezheti, hogy a combcsontfej kétharmada nincs az acetabulumban. Ez az izületi lazaság már nyolc hetes korban vizsgálható. Megléte hozzájárulhat a dysplasia kialakulásához, de a lazaság a kölykök helyes takarmányozásával és mozgatásával javítható.
A csípõizületi dysplasia okaegyetlen tényezõben nem jelölhetõ meg, a kutatók maguk is vitatkoznak a kérdésen. Kétségtelennek tûnik, hogy van bizonyos genetikai háttér, tehát a betegség öröklõdik. E mellett szerepet tulajdonítanak az ízület körüli lágy szövetek (izmok, szalagok, izületi tok) minõségének, a kölyök mozgásának (a sokat ülõ, fekvõ, túlsúlyos kölyök hajlamosabb a dysplasiára) a helyes táplálásnak is.
A betegséget már csaknem valamennyi fajtán megfigyelték, mégis inkább a nagyobb testû kutyákon gyakoribb. Magyarországon a német juhász és a rottweiler vezetik a gyakorisági listát.Mibõl gyaníthatjuk, hogy a kutyánknak csípõizületi problémája van?Fontos tudnunk, hogy a dysplasia foka és a klinikai tünetek súlyossága fiatal kutyán nincs egymással összefüggésben. A dysplasiás kutya lehet teljesen tünetmentes, de mutathat súlyos sántaságot is, ezért a következõ tünetek elõfordulása esetleges. A tünetek hat hetes kor után bármikor megjelenhetnek.
A legelsõ tünet lehet a hátulsó lábakon mutatkozó sántaság, mely kifejezettebbé válik hosszú séta vagy játék után.
Nehézkes felkelés, totyogó, kacsaszerű járás.
Széles, kiálló "forgók", egymást majdnem érintõ csánkok.
Gyengén fejlett izomzat a hátulsó testfélen.
Járás közben erõsen elmozduló csípõizületek esetleg kattogó hang.
Fenti tünetek észlelésekor forduljunk állatorvoshoz, lehetõleg ortopédiára szakosodottklinikához, ahol az állatot szakszerûen megvizsgálják, (hiszen nem minden hátulsó végtag sántaság dysplasia) szükség esetén röntgenfelvételt készítenek, és gyógyszeres vagy mûtéti kezelést javasolnak. Az egyébként rendesen fejlett csípõizületben mutatkozó lazaság az esetek jelentõs részében egy idõben végzett viszonylag egyszerû mûtéttel korrigálható.
A csípõizületi dysplasia gyógyíthatatlan betegség, a gyógyszeres kezelés a tünetek enyhítésére szolgál csupán. A mûtétek, melyek célja a beteg izület valamilyen korrekciója, speciális felszereltséget igényelnek, ezért csak szakklinikán végezhetõk el, és igen drágák.
Nagyon fontos volna tehát a betegség elõfordulásának tenyésztõi szelekcióval való csökkentése. Kívánatos lenne tenyésztésbe vétel elõtt minden egyed szûrõ röntgenvizsgálatát elvégezni, és a dysplasiás állatokat a tenyésztésbõl kizárni. Mivel Magyarországon ilyen hivatalos elõírás még nincsen, a tenyésztõk józan belátására van bízva a döntés a kérdésben. Meggyõzõdésem, hogy az a tenyésztõ, aki munkája céljául az adott fajta megõrzését és tökéletesítését tûzi ki saját érdeke miatt is önként végrehajtja ezt a szelekciót, hiszen hosszú távon ez biztosan megtérül, úgy az ilyen (dysplasia mentes) tenyészetbõl származó kölykök árában, mint a fajta fennmaradásában.
A kutyát vásárlóknak pedig azt tanácsolhatom, hogy az adásvételi szerzõdésben mindig térjenek ki a késõbb jelentkezõ veleszületett betgség esetén követendõ eljárásra. Ez különösen érvényes arra az esetre, ha a kutyát kifejezetten tenyésztési célra vásárolják. Ezeknek a hibáknak egy része ugyanis tenyésztésbõl való kizárást jelent, és gyógykezeltetésük, ha egyáltalán lehetséges, igen költséges.Hogyan végeztethetünk dysplasia szûrõvizsgálatot ?

Fontos tudnunk, hogy végleges dysplasia vizsgálati eredményt -a csípõizület teljes kifejlõdésekor 24 hónapos életkor fölött adhatunk. Természetesen tájékozódó vizsgálat elvégeztetésére korábban is van lehetõség, panasz esetén pedig feltétlenül indokolt, hiszen ha a kutya dysplasiás az már a hat hónapos kor körül végzett vizsgálatból kiderülhet.
A csípõizület röntgenvizsgálatát elvileg bármelyik röntgenkészülékkel rendelkezõ állatorvosi rendelõben elvégzik. Mégis, mivel a felvétel elbírálhatóságának a nagyon precíz beállítás a feltétele, a nagyobb testtömegû kutyáról pedig csak nagyteljesítményû készülékkel lehet értékelhetõ felvételt készíteni, javaslom, hogy szakklinikát keressenek fel e vizsgálat elvégeztetésére. A Független Dysplasia Bizottság is csak az ilyen helyen készített, jól beállított, jól exponált felvételekt fogadja el értékelésre. A vizsgálatra érdemes elõre bejelentkezni. Jó röntgenfelvételtcsak altatott állatról lehet készíteni, ezért az állatorvos utasításait az elõzetes koplalásra vonatkozóan mindenképpen tartsuk be. Ne hagyjuk magunkat "elcsábítani" olyan igéretekkel, hogy altatás nélkül is elvégzik a vizsgálatot, ennek szinte biztosan értékelhetetlen felvétel lesz az eredménye. A rövid altatás a kutyára semmilyen veszélyt nem jelent. Klinikánkon az új nyugati gyakorlatnak megfelelõen két felvételt készítünk a csípõizületrõl, egyet annak nyújtott, egyet pedig behajlított állapotában. Így a combcsontfej teljes alakja leképezhetõ, és jól elkülöníthetõ egymástól a dysplasia és a laza csípõizület. Az elvégzett vizsgálatról jegyzõkönyvet kap a tulajdonos. Van lehetõség arra is, hogy a röntgenfelvételt a Független Dysplasia Bizottság (FDB) részére továbbküldjük. Ez az állatorvosokból álló testület havonta ülésezik és bírálja el a beküldött felvételeket. Az elbírálás feltétele a mellékelt eredeti törzskönyv és a bírálati díj befizetése . A FDB bírálatának eredményérõl jegyzõkönyvben értesíti a tulajdonost, és ha az eredmény "dysplasiától mentes", vagy "majdnem normál", akkor ezt a törzskönyvre is rávezeti, a kutya úgynevezett FDB számot kap, és a MEOE-n keresztül az eredményt nyilvánosságra hozza. Ha az eredmény rosszabb, az titokban marad, de természetesen a komoly tenyésztõ az ilyen állatot kivonja a tenyésztésbõl.